Szemelvények a Városliget kórtöténetéből

„Az egyedi döntések szétzilálják a társadalmat és a jogrendet ... Ilyen az a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotás, ami az elmúlt éveket jellemzi. Álljon itt két példa: a kulturális örökség védelméről szóló, 2001-es törvény 2015-ig kilencszer módosult, de még ezen is túltesz a régészeti és műemléki értékekről szóló, 393/2012. (XII. 20.) sz. kormányrendelet, amely két és egynegyed éves érvényessége során ugyancsak kilencszer módosult. Mire alkalmazói megismerték volna, már nem volt igaz!”

Idézetek a Városliget - Város - Vár című tanulmánykötetből

„A Városliget fejlesztéséről szóló törvény – megítélésem szerint – ellentétes a jogalkotási törvénnyel, mert nem illeszkedik a jogrendszer egységébe.”

„A kisajátításkor ... alapvető szempont, hogy az adott helyen, ingatlanon jár-e a legkisebb sérelemmel az igénybevétel. Ez a szempont drasztikusan sérül ... hiszen más helyszínek nyernének a fejlesztés részbeni odatelepítésével, míg a Városliget egyértelműen károsodik általa.”

„A városligeti törvény újabb groteszk vonása az előkészítése: önálló képviselői indítvánnyal került a T. Ház elé, mintha valami súlyos társadalmi igazságtalanságot, drámai helyzetet kellene villámgyorsan orvosolni. Ez a törvényalkotási forma ugyanis ezért jött létre, erre való, s nem arra, hogy kikerüljék az alapos szakmai és társadalmi előkészítést, egyeztetést.”

Körmendy Imre

* * *

„Lassan, de biztosan növekszik a tudatos turisták száma, akik saját elképzeléseik alapján akarják járni a várost. Fel akarják fedezni a mindennapjait, tömegközlekedéssel akarnak utazni, sőt, gyalogosan kívánják meghódítani a várost, rátalálva a rejtózködő érdekességekre. Budapest ennek a turisztikai célnak kiváló tárgya ... Kanyargó utcák, történeti terek, piacok, vásárcsarnokok, kiülő teraszok és romkocsmák várnak benne felfedezésre.”

„Azt is mondhatnánk, hogy Budapest belvárosa egy nagy szabadtéri építészeti múzeum, ha nem rontjuk el.”

„Ebben a felfedezésre váró városi térben a kulturális intézmények, a múzeumok, a színházak, a koncerttermek, a nagy múltú szakrális helyek olyan kulturális bokrokat képeznek, amelyek között a kapcsolatot, az átjárhatóságot kell javítani.”

„A város rendelkezik hosszú távra szóló, jóváhagyott városfejlesztési koncepcióval, a Budapest 2030 nevet viselő dokumentummal s ennek középtávú fejlesztési lebontásával, az ITS Budapest 2020 stratégiával, valamint a 2015 elején jóváhagyott településszerkezeti tervvel és az úgynevezett FRSZ-szel, azaz egy rendezési szabályzattal. Ugyanakkor sorra merülnek fel olyan nagy vagy legalábbis nagy hatással rendelkező projektek, projekt-ötletek, fejlesztési célok, amelyek vagy nem szerepelnek ezekben a dokumentumokban, vagy kifejezetten ellentétesek az ezek valamelyikében foglalt célokkal.”

„A Városligetről a Budapest 2030 koncepció a következőket állapítja meg: »... a túl intenzíven használt zöldfelületeken (pl. Városliget) még a rendszeres fenntartási munkálatok mellett sem biztosítható a terület regenerálódása... Mindezek figyelembevételével na jelentősebb rendezvényekhez, a városi nagyparkok tehermentesítésére új területeket kell kijelölni Budapesten.«”

„Megállapíthatjuk, hogy a Múzeumliget nagyprojekt a főváros hosszú távú fejlesztési koncepciójával (Budapest 2030) és az erre alapuló integrált településfejlesztési stratégiával (ITS) számos ponton ellentmondásban van.”

Schneller István

* * *

„A térkompozíciós megoldást illetően Nebbien a kertművészeti klasszicizmust, a festői kertet tekintette a legérettebb formának. ... A Városliget kertépítészeti tervét is ez ez jellemzi: a hosszan átlátható, szabadon formált térszerkezet, az egyes terek arányai, alaprajzi formái és kapcsolódásai, a térfalak kiképzése, a széleken vezetett utak, ahonnan az egészet átfogó perspektíva kínálkozik, a virágcsokor-szerűen, néhány faj egyedeiből kialakított, a tereket tagoló plasztikus facsoportok, mind a klasszicista festői kert romantikus átiratának sajátjai.”

„A területcsonkítások eredményeként a Városliget eredeti, népkertnek épült és korlátozatlan közhasználatra szánt 144 hektáros területe mára 81 hektárra csökkent és térszerkezete radikálisan megváltozott.”

„A még megmaradt és az 1970-es években felújított terület fenntartására – az egyre intenzívebb területhasználat mellett – egyre kevesebbet fordított a város. Ma mintegy harmadannyi forrás és munkaerő áll e célra rendelkezésre, mint a kilencvenes években.”

„Nem lehet más fontosabb, bölcsebb és tisztességesebb, mint ezt a még meglévő területet, Nebbien ligetének torzóját, közparkként, népkertként felújítva jó színvonalon gondozni, megőrizni és fenntartani a városi lakosság szabad és korlátozatlan használatára.”

Jámbor Imre

* * *

„A parklátogatók által végzett tevékenységek közül a passzív rekreáció aránya kiemelkedően magas a többihez képest. Jóval lemaradva követi ezt a játék és a sport.”

„A »Mit szeret legjobban a Városligetben, mit tart a legfőbb értékének?« kérdésre adott válaszok közül kimagaslott a »növényzetet, idős fákat« és »a park természetszerű jellegét« válaszok aránya. (A válaszadók több mint fele nyilatkozott így.)”

„Kiváncsiak voltunk, említik-e az emberek, hogy nekik további programokra, létesítményekre, szórakozási lehetőségekre van igényük. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy nem. A legtöbben a park mindennapi használatához szükséges berendezéseket hiányolják.”

Kanczlerné Veréb Mária

* * *

„Nem lelhető fel sehol nyilvános és logikus levezetés a [Ligetbe telepítendő] múzeumok kiválasztásának folyamatáról; a lista egyszer csak készen állt.”

„Lezajlott úgy egy elhelyezési ötletpályázat, hogy előtte senki nem tisztázta a múzeumok egymáshoz fűződő viszonyának lehetőségeit, a fődíjasokban pedig fel sem merült a Petőfi Csarnok helyén létrehozandó Új Nemzeti Galéria gondolata. A tervpályázatba viszont már ez is kész tényként került.”

„A múzeumi boom fogalma legalábbis a válság óta érvénytelen... Sok helyen kiderült, hogy a kiemelkedő építészeti alkotások csak időlegesen vonzzák a látogatókat.”

„A budapesti Múzeumi Negyednek egyelőre nincs jövőképe. A miniszteri biztos jövőkép helyett a múzeumi boom során, legkésőbb a kétezres évek elején megkérdőjeleződött szlogeneket ismételgeti, élményközpontokról, turisztikai vonzerőről, marketing eszközökről beszél.”

„A múzeumi rendszer a központosítás irányába tart. Erre mutat a múzeumi törvény 2013-as módosítása, amely a múzeumigazgatói pályázatok esetében eltörölte a szakképzettség követelményét...”

Mélyi József

* * *

„Két hatástanulmány készült, mindkettő utólag: tehát a Városligetről szóló 1031/2013 (I. 30.) és 1227/2014 (IV. 10.) sz. kormányhatározatok, a Városligeti törvény és a VÉSZ megalkotása után, sőt az építészeti pályázatot követően. A hatástanulmányok megrendelője és finanszírozója nem független döntéshozó szerv, hanem a Liget Budapest projektet megvalósító Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. Mindezért ezek nem döntéselőkészítő, hanem a döntéseket utólag indokló műveknek tekinhetők.”

„A hatástanulmányok főbb hiányosságai:

A lehetséges helyszínek vizsgálatának elégtelensége

A Városligetre gyakorolt hatások hiányos számbavétele

A parkterhelés növekedésének számításában elkövetett hibák

A tanulmányok nem bizonyítják a a múzeumok egymás közelébe telepítésének látogatásszám-növelő hatását

A nemzetközi esettanulmányok alkalmatlansága

A megtérülési számítások problémái.”

„A három, példaképpen hozott esettanulmány közül az egyikben nincs múzeum, a másikban nincs zöld, a harmadik, kétes sikerű „múzeumnegyed” látogatottsága pedig összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a tervezett Liget Budapesté.”

Pákozdi Imre

* * *

„A legkorábban alapított és felépített nemzeti kulturális intézmények [a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum] következetesen a pesti városfalak előtti övezetben, a terjeszkedés és a városi fejlődés számára adott peremen helyezkedtek el, jelenlétükkel is hozzájárulva e területek urbanizálásához.”

„...az újkeletű múzeumi negyed-terveknek a koncentrációja nemcsak egy fontos városi park építési telekként való kisajátítását jelenti, hanem a kulturális intézmények telepítése útján művelt aktív urbanizációtól való visszavonulást és sok intézménynek egy régebbi, már megrögzült központba zsúfolását is.”

„Ezt [a Városliget beépítését] nem lehet a várbeli épületegyüttes rendeltetésétől függetlenül szemlélni.”

„Sem a berlini Museumsinsel, sem a Museumsquartier-rel bővített bécsi együttes nem nevezhető igazán példaképnek, mert nem történelmi formációt őriznek, hanem egy mesterségesen és erőszakoltan létrehozott csoportosítást kezdeményeznek – valójában a múzeumi kultúra egyfajta gettósítását jelentik.”

„Ideje észrevennünk, hogy legértékesebb nemzeti gyűjteményeink en bloc túszul esnek egy egyre manifesztebb megalomán őrültség keresztülerőltetése érdekében!”

„Sarlatánok nem érthetik meg azt sem, mit jelent az úgynevezett »kismesterek« eredetiben való tanulmányozása, hiszen szem elől tévesztik, hogy a technikai reprodukció is csak annak használható, aki elég sok eredetit látott.”

„De nem jár jobban a turista sem. Rá, amennyiben beengedik majd az ex-királyi palotából lett volt Nemzeti Galériába, tulajdonképpen egy vadonatúj díszlet tanulmányozása vár. Valószínűleg nem fogja elhinni, hogy mindenestül modern utánérzéssel van dolga, s elaltatva természetesen meglévő kvalitásérzékét, itt–ott, egy–egy jobban sikerült részletről akár hajlandó lesz elhinni azt is, hogy eredeti... Ennél súlyosabb csapást nem is lehetne mérni az emberek józan kvalitásérzékére.”

„Legfőbb ideje lenne, hogy a politikusok hagyják végre békén dolgozni az ehhez értő szakembereket, akik még hagyományos udvari szolgálatuk idején hozzászoktak, hogy józan egyensúlyt találjanak tudományuk követelményei és különféle reprezentációs igények kielégítése között.”

„Az újabb építészetnek is vissza kéne térnie a funkcionális alapvetéshez, ajánlatos lenne elmélyednie az elhelyezendő anyagban, s nem csupán a kupolák és a kolonnádok módozataiban.”

Marosi Ernő

* * *

„... a Közlekedési Múzeum újjáépítési programja nem ad választ a szakterület alapvető kérdéseire. Nem oldja meg a Műszaki Múzeum kiállítási és gyűjteményi kérdéseit. Nem segít a közlekedési emlékek felújítási restanciájának leküzdésében. Nem talál megoldást a repüléstörténeti gyűjtemény elhelyezésére. Nem ad lehetőséget a városban sok helyen található, alulhasznosított épületek, barnamezős területek fejlesztésére.”

„A felhagyott városi területek és épületek újrahasznosítása az európai gyakorlatban a városfejlesztési politikák egyik legfontosabb törekvése.”

Erő Zoltán

* * *