Mit állítunk?
Mélyi József a városligeti múzeumi koncepciók hiányáról
A Városligetben furcsa idők járnak, a vitákban lassan elmosódnak múlt, jelen és jövő viszonyítási pontjai.
Mélyi József a városligeti múzeumi koncepciók hiányáról
A Városligetben furcsa idők járnak, a vitákban lassan elmosódnak múlt, jelen és jövő viszonyítási pontjai.
Közönséges hisztéria az, ami a Városligetben zajlik, nem pedig felelős cselekvés – olvasom a Magyar Idők publicisztikáját, amely Zöldhisztéria a ligetben címmel jelent meg. Pedig érdemes lenne figyelni a zöldhisztériával messze nem vádolható kritikus hangokra. Igenis vitának lenne helye akkor, amikor ilyen súlyú döntésekről van szó. A Liget projektet szerte a városban 390 millió forintért népszerűsítik, de az ellenzők, köztük neves szakmai szervezetek, gyakran még az egyszerű olvasói levél lehetőségétől is meg vannak fosztva.
Hogyan lehetséges az, hogy miközben új épületeket építenének a Városligetbe, párhuzamosan azt is állítják, hogy nő a zöldfelület nagysága?
„A park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő”
– állítja honlapján a Liget projekt házigazdája, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a „Tények, tévhitek” menüpont alatt.
…de akkor mi ez a pimasz mellébeszélés?
1.”Meddig tűrjük még a rasztahajú rendbontók garázdálkodását a Városligetben?”
- Tévedés: Orbán Viktornak nincs rasztahaja. Baán Lászlónak sincs. A rendbontás viszont igaz: a Parlament a Ligetet törvényen kívül helyezte, amikor egy tollvonással felfüggesztette minden olyan törvény és fővárosi rendelet hatályát, amely az építkezés útjában állt. Ez az eljárás aláássa az ország törvényes rendjébe vetett bizalmat. Nem jogállam az, ahol a kormány pillanatnyi elhatározásán múlik, melyik jogszabályt kell betartani, és melyiket nem. Akik tehát a Városligetben a munkagépek útjába állnak, a jogállam rendjét, a törvények tekintélyét védik.
Ha ez az egész borzadály megépül, a Városligetből alig marad valami, ez azonban nem a fák számán múlik. Lányi András írása a Mandineren.
Ha esetleg a liget beépítésének széleskörű támogatottságáról és szakmai megalapozottságáról hallunk, ne felejtsük, hogy kik emelték fel a szavukat ellene. A teljesség igénye nélkül:
Tisztelt Miniszter Úr!
Köszönjük 2016. május 23-án kelt levelünkre írt válaszát. Magunk is úgy látjuk: egy-egy történelmi korszakot híven jellemez, miként bánik kulturális és természeti örökségével. A Városligetnek az államszocializmus építkezései ártottak a legtöbbet. Maradványaik eltakarítása, Európa legrégibb közparkjának rendbetétele negyedszázados adósságunk. A ma élőknek azonban választaniuk kell, melyik hagyományt kívánják folytatni: ligetként állítják-e helyre a Városligetet, híven a kétszáz évvel ezelőtti Városszépítő Bizottság szándékaihoz, vagy pedig a kádári örökség szellemében ismét új funkciót szánnak neki, s az eddigieknél is nagyobb alapterületű és magasabb épületekkel szabdalják szét a területét. Légszomjtól fuldokló fővárosunk szívében, meggyőződésünk szerint az utóbbi megoldás elfogadhatatlan. A tervezett kulturális létesítmények számára pedig alkalmasabb helyszínt kínálnak a város kihasználatlan műemlék épületei.
Nagyon sok rendőr jelent meg ma reggel 7 óra körül a Városligetben. A rendőrök sorfalat állnak a Hungexpo irodaházaknál, ahol a Városliget Zrt. el szeretné kezdeni az épületek bontását. Egyes információk szerint több száz járőr és készenléti rendőr van a helyszínen.
A Ligetvédők közössége a Facebookon azt írja: "RIADÓ! Több száz rendőr a Városligetben, fel akarják számolni a Ligetvédők Táborát!!!
Az Élőlánc Magyarországért szolidaritását fejezi ki a Ligetért harcolókkal, és tiltakozik az őket ért atrocitások ellen! Az érdemi megoldás csakis a "mindent vissza" lehet.
A budapestiek 81%-a támogatná a Városliget megújítását, de nem építene új épületeket, múzeumokat a parkba!
Még ennél is többen, 86%-nyian értenek egyet azzal, hogy a tervezett múzeumok ne a Városligetben, hanem a zöldterületeket nem veszélyeztető helyszíneken kapjanak helyet.